Nyíregyháza...
látogass el
hozzánk!
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 119 000 lakossal. Dinamikusan fejlődő város. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont. Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
Fekvése
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat. A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.
Története
Fekvése
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat. A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.
Története
Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt. A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt. Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is. A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt. A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt. A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost. Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa. Ma a 119 000 lélekszámot meghaladó város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.
Látnivalók
A megyeháza
A sóstói skanzen
Belváros Városháza (Kossuth tér)
Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
Városi Galéria (Selyem utca)
Római katolikus társszékesegyház
(Kossuth tér)
Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
Református templom (Kálvin tér)
Görög katolikus templom
(Bethlen Gábor utca)
Görög Katolikus Egyház-
művészeti Gyűjtemény
Szent Atanáz Görög Katolikus
Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
Bizánci Kápolna és Egyház-
művészeti Gyűjtemény
Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjte-
mény Tuzson János Botanikus Kert
(a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)
Sóstó
Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye.
Látnivalók
A megyeháza
A sóstói skanzen
Belváros Városháza (Kossuth tér)
Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
Városi Galéria (Selyem utca)
Római katolikus társszékesegyház
(Kossuth tér)
Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
Református templom (Kálvin tér)
Görög katolikus templom
(Bethlen Gábor utca)
Görög Katolikus Egyház-
művészeti Gyűjtemény
Szent Atanáz Görög Katolikus
Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
Bizánci Kápolna és Egyház-
művészeti Gyűjtemény
Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjte-
mény Tuzson János Botanikus Kert
(a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)
Sóstó
Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye.
Sóstó madártávlatból
Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek. A Sóstói Állatpark (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) és sok más trópusi állat (krokodilok, különböző kígyó-, illetve bogárfajok, stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal- illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül. A Sóstói Múzeumfalu a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be; 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Nyíregyháza-Sóstón áll a Lengyel Menekülttábor Emlékműve, amely Bíró Lajos szobrászművész alkotása, és amelyet 2002. októberében avattak.
Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár. Sóstói erdő: Zömében a Nyírerdő Zrt által kezelt parkerdő, mely az itt őshonos homoki kocsányos tölgyesek maradványa. É-D irányban a Sóstói út és a Budapest-Záhony vasútvonal szeli ketté. Az így kialakult keleti erdőtömb a kirándulók kedvenc úticélja, itt található a Nyírerdő Zrt. által létrehozott szabadtéri színpad, játszótér, körszín, konditerem. A nyugati tömböt természeti kincsekben gazdagabb erdőállományok alkotják, számos védett élőlény otthona: magyar nőszirom, fekete gólya, stb. Az erdő része a Natura 2000 hálózatnak.
Strandok
Sóstói Parkfürdő Sóstógyógyfürdőn.
Júlia Fürdő: Nagy része fedett.
A hűvösebb nyári napokon kiváló.
Aquarius Élményfürdő:
Nyíregyháza aquaparkja.
Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn
Medencék Sóstón
Tavak
Horgászati lehetőségek Nyíregyházán
Császárszállás-oláhréti víztározó:
Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
Bujtosi-tó:
Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora. Orosi-tó: A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
Sóstói-tó
Szatmári-tó:
Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa. Tüskevár Horgásztó Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty, amur, csuka, busa, balin, közötti dévér és kárász
Erdélyi-tó (Oros)
Mi minden vár rám Nyíregyházán?
https://nyiregyhaza.info.hu/
Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár. Sóstói erdő: Zömében a Nyírerdő Zrt által kezelt parkerdő, mely az itt őshonos homoki kocsányos tölgyesek maradványa. É-D irányban a Sóstói út és a Budapest-Záhony vasútvonal szeli ketté. Az így kialakult keleti erdőtömb a kirándulók kedvenc úticélja, itt található a Nyírerdő Zrt. által létrehozott szabadtéri színpad, játszótér, körszín, konditerem. A nyugati tömböt természeti kincsekben gazdagabb erdőállományok alkotják, számos védett élőlény otthona: magyar nőszirom, fekete gólya, stb. Az erdő része a Natura 2000 hálózatnak.
Strandok
Sóstói Parkfürdő Sóstógyógyfürdőn.
Júlia Fürdő: Nagy része fedett.
A hűvösebb nyári napokon kiváló.
Aquarius Élményfürdő:
Nyíregyháza aquaparkja.
Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn
Medencék Sóstón
Tavak
Horgászati lehetőségek Nyíregyházán
Császárszállás-oláhréti víztározó:
Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
Bujtosi-tó:
Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora. Orosi-tó: A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
Sóstói-tó
Szatmári-tó:
Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa. Tüskevár Horgásztó Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty, amur, csuka, busa, balin, közötti dévér és kárász
Erdélyi-tó (Oros)
Mi minden vár rám Nyíregyházán?
https://nyiregyhaza.info.hu/
